A tréning után

A tréning csodálatos volt. A helyszín, a Balaton Felvidés és Erika birtoka tavasszal is gyönyörű volt, nagyszerű volt találkozni rég nem látott barátokkal és újakat megismerni, de a legcsodálatosabb az volt, hogy Bálinttal voltunk együtt.

Ez mindenképp nagy ajándék lett volna, de ráadásul láthattam, hogy nemcsak a kedvemért van ott, ő is tanul, fejlődik. És sok-sok szeretetet kap a többiektől. Nagy hála van bennem mindezért.

És még valami, ami új és felemelő volt. Végre úgy lehettem jelen, hogy már én is adhattam valamit, a szakdolgozat iránt sokan érdeklődtek és a napokban hozzá kezdek a Nagy Terv további részéhez, ahhoz, hogy megosszuk és kibővítsük.

Röviden felsorolom a trénereket: Hava: EMK,
Louise: Hellinger családállítás, Gestal
Halász Peti: Labirintus
Köveskúti Tünde: Csi-kung
Farkas Andi : Szakrális körtánc

3 napos tréning Csórompusztán

A jövő hétvégén lesz a 3 napos tréning.

Remélem összejön, mert nagy lelkesedéssel készültem rá. Addigra be kellene fejeznünk Bálint szakdoliját, amit a húsvéti előkészületek és családi programok kissé összekuszáltak. Ma meg holnap bele kell hát húzni.

Most idelinkelem a 3 nap programját.

Van egy tervem is, szeretném megosztani majd a blogomon ezt a 3 napot. És egyben megőrizni és rendszerezni is.

Interjúk Marshallal

Magyarul: ?

Angolul: 1998,
Natural Child 2004
Inquiring Mind 2004



Wikipedia

Elmúlt egy hét

Most látom, hogy egy hete nem írtam "kedves Naplómba".
Nem tűnt fel, mert elég sokat írtam ebben a 7 napban.

E-maileket, barátaimnak, főleg a népszavazásról, a politikai érdektelenségről és elfogultságról. Mindkettő nagyon összetett és érdemes meghallgatni, ki miért választotta egyiket vagy másikat.

Meg írtam az EMK-ról is, talán lassan ez is összeáll majd a másik blogon és Bálintnál pedig szakdoli formájában. Ma lement Pécsre, Ábel is szabad, mert tegnap (vasárnap) ügyelt így talán jutnak valamire a statisztikával.

Azután több "projektet" is kell szervezni: jövő hétvégén már Húsvét, csinálják a kerítést, az utat meg a garázskapu fölé az árnyékolót, lesz nyelvvizsga is nemsokára, jó lenne elcserélni, mert akor jönnének a lányok.

Tegnap repült Ivett a 2 gyerekkel Amerikába, remélem már jól megérkeztek. István felutazott hozzájuk elbúcsúzni, Zsombi nagyon helyes kamasz a maga vagy 180cm-vel. Bubuc pedig már beszél és a legaranyosabb korban van. Reméljük azért néha hazajönnek.....Szegény Dudáék is hasonló helyzetben vannak, Fekuszék kimennek ÚJ Zélandba.... Ahogy a dolgok alakulnak sajna egyre inkább ez tűnik a legésszerűbbnek.

Na, egész sok minden összejött, és még moziban is voltam Mártival.

Gyakorló csoportok

Ezen a 2 honlapon is sok hasznos ötlet található, például forgatókönyv gyakorló csoportok szervezéséhez. Ezt már régebben találta és azzal a céllal mentettem el, hogy majd lefordítok néhány gondolatot.
Itt talán könnyebben ráakadok....

www.integratedcoaches.com
www.nynvc.org

10 lépés a belső, kapcsolati és szervezeti békéért

• Minden nap tölts egy kis időt azzal, hogy csendben elgondolkodsz azon, hogyan szeretnél kapcsolódni magadhoz és másokhoz.

• Emlékezz rá: minden emberi lénynek ugyanazok a szükségletei.

• Ellenőrizd a szándékaidat, hogy meggyőződj arról, vajon ugyanannyira érdekel, hogy mások szükségletei kielégüljenek, mint amennyire a saját szükségleteid fontosak?

• Mikor kérsz valamit valakitől, előbb tisztázd magaddal, hogy kérsz vagy követelsz.

• Ahelyett, hogy elmondod mit NEM akarsz, hogy mások tegyenek, mondd el, hogy mit SZERETNÉL, ha a másik megtenne.

• Ahelyett, hogy elmondod, hogy mi LEGYEN valaki, mondd el, hogy mit TEGYEN a másik, amitől reméled, hogy segít majd neki olyanná válni.

• Mielőtt egyetértesz vagy ellenkezel valakinek a véleményével, próbálj meg ráhangolódni az illető érzéseire és szükségleteire.

• Ahelyett, hogy NEMet mondanál, beszélj azokról a szükségleteidről, amik megakadályozzák, hogy IGENt modhass.

• Ha szomorúnak érzed magad, gondolkodj el azon, hogy milyen szükségleteid nem elégültek ki és mit tehetnél ezért, ahelyett, hogy azon gondolkodnál, hogy mi a baj veled vagy másokkal.

• Dícséret helyett fejezd ki háládat oly módon, hogy elmondod az illetőnek, hogy a cselekedete milyen szükségletednek tett eleget.
• 
  

10 Things You Can Do to Contribute to Internal, Interpersonal and Organizational Peace.

• Spend some time each day quietly reflecting on how you would like to
  relate to yourself and others.
• 
  
• Remember that all human beings have the same needs.
• 
  
• Check your intention to see if you are as interested in others getting
  their needs met as your own.
• 
  
• When asking someone to do something, check first to see if you are making a request or a demand.
• 
  
• Instead of saying what you DON’T want someone to do, say what you DO
  want the person to do.
• 
  
• Instead of saying what you want someone to BE, say what action you’d like
  the person to take that you hope will help the person be that way.
• 
  
• Before agreeing or disagreeing with anyone’s opinions, try to tune in to
  what the person is feeling and needing.
• 
  
• Instead of saying No, say what need of yours prevents you from saying Yes.
• 
  
• If you are feeling upset, think about what need of yours is not being met,
  and what you could do to meet it, instead of thinking about what’s wrong
  with others or yourself.
• 
  
• Instead of praising someone who did something you like, express your
  gratitude by telling the person what need of yours that action met.

The Center for Nonviolent Communication (CNVC) would like there to be a
critical mass of people using Nonviolent Communication so all people will
get their needs met and resolve their conflicts peacefully.

© 2001 Gary Baran & CNVC The right to freely duplicate this document is hereby granted.

Zsiráf hősök

Egy amerikai projekt és a honlap olyan emberekről, akik "kinyújtják nyakukat a közjóért" és így példaképeink lehetnek.

Marshall olvasott erről a kezdeményezésről és tőlük vette az ötletet, hogy a szív nyelvét és az erőszakmentes tudatosságot a zsiráf jelképezze.

Előtte a kacsát használta, de ez kicsit gyengének és sebezhetőnek tűnt a sakállal szemben, míg a zsiráfnak nemcsak nagy szíve és hosszú nyaka van (rálátás, előre látás),de gyengéd és egyben erős is. Mint az EMK.

Zsiráfok

Ez a címszó sokmindent takarhat, majd bővítem is, most csak néhány jópofa kép linkjét adom meg, mert szeretném majd a blogot kicsit szinesíteni.

Trénerek

Jelenleg az alábbi trénerekről és társtrénerekről tudunk, ezekkel az elérhetőségekkel.
Szeretnénk ezt a listát tovább bővíteni, várjuk a jelentkezéseket.
Természetesen a törlést is lehet kérni a listáról.


Trénerek :

Jónai Éva Hava
Rambala Éva
dr Ruczek Éva
Szentpéteri Julianna

Társtrénerek:

Árvay István
Bozó Edit
Strasser Katalin
Vásárhelyi Zoltán
Verschoor Brigitta

Hava

Aki Magyarországon foglalkozik az emk-val, biztos tudja, hogy kiről van szó, hiszen Hava, teljes nevén Jónai Éva Hava, nevéhez méltóan ősanyai szerepet tölt be az emk hazai terjesztésében.
(Zárójelben jegyzem meg, hogy a másik két nemzetközi tréner is Éva, Rambala Éva és dr Ruczek Éva.) Havával már több interjú is készült és számos írása olvasható a honlapján is.

Egy szerencsés "véletlen" hozott össze minket, édesanyám egyik barátnője rokona Havának és amikor 1996-ban Hava létrehozta a SEAL Hungary Alapítványt és megrendezte a mára már legendássá vált nagysikerű Keresztutak konferenciát, akkor anyukámnak ez a barátnője hozott nekünk is anyagot. Így vettünk részt a konferencián, melynek fő előadója Marshall Rosenberg volt.

Hava fáradhatatlan munkájának köszönhetően az azóta eltelt 12 évben több száz ember ismerhette meg az emk-t és próbálja életét, kapcsolatait ezzel a módszerrel, gondolatisággal békésebbé és gazdagabbá tenni. És persze tovább is vinni azt, hiszen a "zsiráf tanulók" maguk is próbálják tanítani az emk-t (ez a legjobb módja a tanulásnak) és így akár formálisan, tréningeken, akár informálisan, a családjuknak, barátaiknak és munkatársaiknak tanítják az emk-t. Van aki beszél az elméletről is és van, aki "csak" a példájával teszi ezt.

Hava 2004-ben 2 éves társtréner-képző tréninget indított, ami mára már 3 csoporttal működik és 3 éves lett, sokan a résztvevők közül már indítottak is saját emk-s csoportokat. Életem egyik nagy ajándékának tekintem, hogy a kezdetektől részese lehetek ennek a folyamatnak, mint az első ilyen csoport tagja. Bár a mi 2 évünk már lezárult, elsősorban az Interneten tartjuk továbbra is a kapcsolatot és elszórtan tréningeken is részt veszek, ha már nem is havi rendszerességgel. Ezt a blogot is részben a kapcsolattartás igénye hozta létre.

Sok tanár is tanul Havánál és így egyre több "zsiráf" osztály, iskola, óvoda van már az országban, tehát a 12 éve elindított folyamat az aktív százak mellett akár több ezer olyan ember életét is megérinthette, akik talán sohasem hallottak Haváról.

Empatikus figyelem-idézet

Ezt az idézetet Havától hallottam egyik tréningjén az empatikus figyelemről, nagyon megérintett:

”Ne járj előttem, nem biztos, hogy követlek,

Ne kövess, nem biztos, hogy vezetlek,

Járj mellettem, légy a társam.”

Albert Camus

Empátia -Tréfás feladat

Gyűjtsünk kapcsolódó kifejezéseket az EMPÁTIA betűihez. Ezt Hava egyik tréningjén kezdtük el, azután otthon még folytattam.
Élvezetes és tanulságos gyakorlat volt és gondolom még bővíthető vagy akár újra is kezdhetjük a gyűjtést.

Együtt, együttérzés, együttlét, együtt haladás, energia, egyenrangúság
Megértés, melegség, most
Párbeszéd, „penge visszajelzés (max 40 szó)
Áramlás
Találgatás, tisztánlátás, társ
Itt, ítéletmentes
Ajtó a szíven:csak belülről nyitható, de lehet kopogtatni rajta

EGYÜTTÉRZŐ KOMMUNIKÁCIÓ – EMPATIKUS FIGYELEM

Gombás Eszter és Hava jegyzetei

“Az egyik legfőbb döntés, amit életünkben hozunk az, hogy mit választunk - jelenlétet és összekapcsolódást vagy felszínes mondatváltást.” – Marshall Rosenberg

“Az empátia elsődleges jelentése az EMK-ban egy bizonyos minőségű jelenlét, amely támogatja a kapcsolatot, amelyben az együttérző összekapcsolódik az élettel, vagyis az isteni energiával, ahogy az egy személyen keresztül kifejeződik.” – Robert Gonzales

Az együttérző összekapcsolódás három jelzője:

1. Szándék

§ Egyetlen vágyam és szándékom, összekapcsolódni a másik emberrel;

§ Empátiával figyelem a másik ember szavait, de nem azért, mert segíteni akarok neki, hanem mert szeretnék összekapcsolódni mindazzal az élettel, szépséggel és értékekkel, amik benne rejlenek;

§ Ha azért hallgatom meg, mert szándékomban áll segíteni rajta, ezzel hierarchikus viszonyt állítok fel köztünk. Az EMK egyenrangú partneri kapcsolatban működik.

2. Jelenlét

§ Előzetes elvárások nélkül vagyok jelen; félreteszem személyes véleményemet, elképzeléseimet;

§ Az „újszülött csecsemő” pozíciójából figyelek, vagy ahogy a Zen buddhisták mondják, az „örök kezdő” nyitottságával vagyok jelen;

§ Minél kevesebb előzetes tudásom van az illetőről, annál könnyebb jelen lenni és együttérzéssel figyelni;

§ Teret teremtek magamban, belülről elcsendesedem – ez az a tér, amelyben a másik szabadon megnyilvánulhat.

3. Összpontosítás

§ Arra összpontosítok, ami a jelenben él a másikban;

§ Arra figyelek, hogy pillanatról-pillanatra mi van a szívében: mit érez, és mire lenne szüksége;

§ Ha múltbeli eseményekről kezd el mesélni, nem megyek vele oda, hanem azokra az érzésekre és szükségletekre figyelek, amelyek jelenleg élnek benne ezzel a múltbeli eseménnyel kapcsolatban.

Az együttérző figyelem kifejezése szavak nélkül is megtörténhet. A legfontosabb dolgok csendben születnek meg.

Mikor fejezzem ki együttérzésemet szavakkal?

1. Amikor biztos szeretnék lenni abban, hogy kapcsolódom a másikhoz, és igyekszem tisztán érteni azt, amit megoszt velem. Ha figyelmem mögött nem ez a szándék áll, és ha az EMK-t csupán mechanikusan alkalmazom, a másik ember előbb vagy utóbb meg fogja érezni. A folyamat legfontosabb része az összekapcsolódás szándéka.

2. Amikor észreveszem, hogy partnerem visszajelzést szeretne arról, hogy vele vagyok, és hogy értem, amit mond. Ha olyanokat kérdez vagy mond, hogy “Érted?”, “Biztos nem érted... ”, akkor helyesen teszem, ha nem csak azzal válaszolok, hogy “Igen, értelek”, hanem visszajelzem neki azokat a megfigyeléseket, érzéseket, szükségleteket és kéréseket, amelyeket szavaiból kihallottam. Ez a fajta visszajelzés még akkor is segít, ha nem teljesen pontos: a beszélőnek segít pontosítani, hogy mit szeretne kifejezni, és mindkettőnket hozzásegít tisztánlátáshoz.

„Érzem, gondolom, értem” helyett érzékelés : hallom, látom, érzékelem

Vezérvonalak az empátiás jelenléthez és az empátia szóbeli kifejezéséhez:

Addig maradok a másikkal, amíg megkapta az ÖSSZES empátiát, amire szüksége volt. Fontos tudatomban tartani azt, hogy az első pár mondat amit hallok, valószínűleg csak a jéghegy csúcsa;

· Abból tudom meg, hogy a partnerem kimondott mindent, amit akart, hogy a feszültség láthatóan csökken, az ember megkönnyebbül, fellélegez, és elcsöndesedik;

· Ha mégsem vagyok teljesen biztos abban, hogy partnerem kimondott mindent, amit akart, megkérdezhetem: “Van-e még valami, amit szeretnél elmondani?”;

· Tartsd magad és a partneredet a jelenben. Ha a múltjáról kezd el mesélni, hozd vissza az itt és most-ba azzal, hogy megkérdezed: “Pillanat! Szeretnék biztos lenni abban, hogy értem, amit mondasz. Ezzel az eseménnyel kapcsolatban ezt… érzed, és erre… lenne szükséged?”;

· Nem „szaladok előre” azzal, hogy tanácsokat vagy megoldásokat kínáljak! Amikor empátiát adok, távol állok ettől!;

· Visszajelzésem tömör és rövid – „penge”! (мах. 40 szó). Nem mondok többet, mint amit hallottam – sem szómennyiségben, sem értelemben;

· Csak azt jelzem vissza, amit partnerem ténylegesen elmondott. Visszajelzésemet nem keverem össze saját értelmezéseimmel;

· Visszajelzésem során nem kell „okosnak” lennem! Inkább kérdezek (találgatok), és nem állítom azt, hogy a másik mit érez és mire van szüksége. Saját maga ügyeiben partnerem a legilletékesebb, én csupán „útitársa” vagyok;

”Ne járj előttem, nem biztos, hogy követlek,

Ne kövess, nem biztos, hogy vezetlek,

Járj mellettem, légy a társam.”

· Ha összezavarodtam, mert pl. többet hallottam, mint amennyit fel tudok fogni, akkor is nagy ajándék lehet mindkettőnknek, ha annyi szellemi energiát teszek a megértésbe, amennyit csak birok, vagyis igyekszem visszajelezni, amennyit felfogtam; „morzsázok” abból, amit hallottam;

· Ha fogalmam sincs arról, hogy a partnerem mire reagál (megfigyelés), akkor rákérdezhetek, pl. „Arra reagálsz, amikor azt mondtam, hogy…”

· Ha sejtelmem sincs arról, hogy a másik mit érezhet, és mire lenne szüksége, legjobb, ha őszinte vagyok, és azt mondom: “Összezavarodtam, szeretném tisztábban érteni azt, amit mondasz. Tudnád pontosítani?”

· Ha partnerem ítéleteket fejez ki önmagáról vagy másokról, azt nem tényként fogom fel, és ha szükségét is látom, hogy visszajelezzem, „idézőjellel” megfigyelésként teszem, pl. valahogy így: „Most ilyennek látod magadat/őt…”

· Partnerem beszédét nem szükséges időrendi sorrendben, elejétől a végéig visszaidézni. Inkább csak az un. „akupunktúrás pontokat” jelzem vissza: azokat a pontokat, ahol kifejeződik az, ami ÉL benne, ahol érzelmileg érintődik, esetleg ahol rájött valami lényeges dologra, vagy ami hozzájárulhat a tisztánlátásához;

· Az empátiás meghallgatásnak nem előfeltétele a szemkontaktus. Fontosabb, hogy olyan pozíciót találjak, amelyből a legkényelmesebben összpontosíthatok a másikra.

Mire érdemes figyelnünk, és ha szükséges rákérdezünk az empátiikus a jelenléten keresztül:

· vajon mire reagál a másik ember: ítéletmentes, tiszta megfigyelés?

· vajon milyen érzések élnek benne, amelyek most éppen „sakál” kommunikációban fejeződnek ki?

· mik a szükségleteket, amelyek „sakál” kommunikációban fejeződnek ki?

· mi lehet a kérése, amely „sakál” kommunikációban fejeződik ki?

Mit tehetek akkor, ha úgy tűnik, partnerem mindent kimondott, amit akart, és már megkapta az összes empátiát, amire szüksége volt?

Tárd fel önmagad!

· Sok esetben, miután partnerem megosztotta velem mély sebezhetőségét, első vágya, hogy visszajelzést kapjon arról, hogy én hogyan érzem magam, miután meghallgattam őt. Ha olyanokat mond, mint pl.: „Biztos eleged van már belőlem/a nyavalygásomból, stb...!”, “Ne haragudj, hogy ilyen hülyeségekkel foglalkoztatlak!”, „Ne haragudj, hogy elpazaroltam az idődet (a kedvencem !!!)”, akkor jól teszem, ha őszintén elmondom, hogyan érzem magam e pillanatban.

· Más esetben partnerem arra kíváncsi, hogy milyen tanácsot tudnék adni neki, mit gondolok a helyzetéről, vagy támogatást és bátorítást szeretne kapni. Ilyenkor visszakérdezhetek, hogy biztos legyek benne, mit is szeretne pontosan: „Szeretnéd hallani, hogy én mit tennék egy hasonló helyzetben?”, „Szeretnéd tudni, hogy én mit gondolok erről a helyzetről?

· Előfordul, hogy partnerem rákérdez, hogy velem mi van, és mégis, ha megkérdezem, hogy szeretné-e tudni, mit gondolok erről a helyzetről, akkor újra magáról kezd beszélni. Kiderül, hogy valójában még nem kapott meg minden empátiát, amire szüksége van, és nem igazán képes még rám figyelni. Ilyenkor nincs még helye annak, hogy magamról beszéljek, folytatom az empatikus figyelmet.

· Lehet olyan helyzet is, amikor már türelmetlenül várom, hogy elmondjam, mi van bennem. Ilyenkor érdemes ilyesmit kérdezni: „Nyitott vagy arra, hogy meghallgasd, mi van bennem ezzel kapcsolatban:” Ezt a technikát nevezi Hava „kopogtatásnak” – mielőtt ajtóstól betörnék a másik személyes szférájába, megkérdezem, hogy nyitott-e arra, hogy fogadjon.

Empátia vagy Szimpátia?

§ Amikor saját érzelmeim árasztanak el, akkor nem tudok jelen lenni a másik számára. Ha saját fájdalmam túl erős ahhoz, hogy elvonatkoztassak tőle, nem tudok együtt lenni partneremmel abban az élményben, amiben éppen van. Ez így rendjén is van, az a fontos, hogy tudatában legyek annak, hogy most szimpátiát élek meg.

§ Ha saját érzelmeimet összetévesztem a beszélő érzelmeivel, vagy ha magamévá teszem a másik érzelmeit, akkor nehéz lesz empátiát adnom neki. Ilyenkor a reakcióm sokkal inkább szimpátia, és ilyesmiket mondok, pl.: “Igen, jól tudom, hogy min mész keresztül, engem is nagyon bánt az, ami veled történik.”

§ Amikor empátiát adok, nem érzem azt, amit a másik érez. Sokkal inkább vele vagyok az élményében, de megtartom saját integritásomat.

§ Amikor empátiát adok, pillanatnyilag megfeledkezem saját magamról, mint amikor valamilyen érdekes olvasmányba mélyedek, elfelejtem, hogy fáj a fogam. Ez empátia.

§ Az empátiás megértés a szívből jön, nem racionális.

Néhány viselkedésminta, amely megakadályozza azt a fajta jelenlétet, amely az empatikus összekapcsolódáshoz szükséges

§ Tanácsadás: “Szerintem legyél kicsit keményebb/határozott/engedékenyebb, stb... ”

§ Felülkerekedés: “Ez mind semmi ahhoz képest, ami velem történt!”

§ Bölcselkedés: “Ez a tapasztalat még hasznodra válhatna, hogyha hajlandó lennél...”

§ Vigasztalás: “Nem a te hibád! Te minden tőled telhetőt megtettél”

§ Történetmesélés: “Erről az jut eszembe....”

§ Lekicsinylés: “Fel a fejjel! Ne törj le emiatt!”

§ Szimpatizálás: “Óó, szegénykém...”

§ Kihallgatás: “Mikor kezdődött?”

§ Magyarázkodás: “Én fel akartalak hívni, de...”

§ Kijavítás: “Nem így történt!”

Együttérző összekapcsolódás – röviden:

1. Szándékom a kapcsolódás.

2. Elvárásoktól mentesen vagyok jelen. Agyam elcsöndesedik, szívemmel hallgatok.

3. Figyelmem arra irányul, ami a jelenben él a másikban.

4. Miután partnerem befejezte mondandóját, őszintén feltárom azt, ami éppen él bennem.

5. Kerülöm a tanácsadást, nyugtatást, stb.

6. “Zsiráf fülekkel” hallgatom partnerem szavait, vagyis érzéseire és szükségleteire figyelek, függetlenül attól, hogy ténylegesen hogyan fejezi ki magát

Tréfás feladat:

Gyűjtsünk kapcsolódó kifejezéseket az EMPÁTIA betűihez. Ezt Hava egyik tréningjén kezdtük el, azután otthon még folytattam.

Élvezetes és tanulságos gyakorlat volt és gondolom még bővíthető vagy akár újra is kezdhetjük a gyűjtést.

Együtt, együttérzés, együttlét, együtt haladás, energia, egyenrangúság

Megértés, melegség, most

Párbeszéd, „penge visszajelzés (max 40 szó)

Áramlás

Találgatás, tisztánlátás, társ

Itt, ítéletmentes

Ajtó a szíven:csak belülről nyitható, de lehet kopogtatni rajta

Közös oldal

A blog létrehozásához Hava egyik e-mailje adta az ötletet. Ebben egy olyan anyagot küldött el, amit Gombás Eszter írt a jegyzeteiből az Együttérző kommunikációról és az empatikus figyelemről, és amihez Hava is hozzáadott. Erre kér minket is. Én is találtam hozzá egy idézetet és egy játékot, ezeket el is küldtem Havának, aki megköszönte és arra kért, hogy szerkesszem az eredeti szövegbe ezeket.

Akkor jutott eszembe, hogy egy blogon egyszerűen lehetne gyűjteni az ilyen hozzászólásokat, a címkék pedig segítik a visszakeresést. Azután pedig vagy külön bejegyzést lehet csinálni ezekből a hozzászólásokból, vagy össze lehet őket szerkeszteni az eredetivel.

Ezt szeretnénk tenni Bálint szakdolgozatával is. Egy-két hónapig várnánk a hozzászólásaitokat, amit azután összeszerkesztenénk az eredetivel.

MARSHALL B. ROSENBERG: „A szavak ablakok vagy falak" című könyvéről:

Dr. Marshall B. Rosenberg könyvében így ír felismeréséről:

"Miközben együttérzésünk fenntartásának tényezőit vizsgáltam, meglepett, hogy mekkora szerepe van a nyelvezetnek és a szóhasználatnak. Kidolgoztam a kommunikációnak - a beszédnek és a figyelésnek - egy olyan módját, amely lehetővé teszi, hogy valódi kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal és másokkal, és természetes együttérzésünk tág teret kapjon. tovább

Marshall Rosenberg

Rosenberg gyerekkorát Detroit veszélyes körzetében töltötte, ahol sok volt az erőszak, gyakoriak voltak a gyilkosságok is. Nagyon sok faji ellentéttel találkozott az utcán és zsidó származása miatt maga is sokszor volt szenvedő áldozat. Szerette volna megérteni, hogy miért történik mindez, miért van ennyi erőszak az emberekben. Ezért a Wisconsini Egyetemen klinikai pszichológusnak tanult és 1961-ben diplomát, majd 1966-ban klinikai pszichológiai nagydoktori címet szerzett. Együtt dolgozott Carl Rogers-szel és nagy hatást tettek rá Rogers korszakalkotó felismerései a kliensközpontú pszichoterápiával és az empatikus figyelemmel kapcsolatban.[1]

Széles körben tanulmányozta az erőszak forrását, és arra a felismerésre jutott, hogy az a nyelv teszi a beszélőit agresszívvé, amelyet az emberiség 80 %-a használ. Ez a nyelv ítél: büntet, vagy jutalmaz, saját magát vagy a társát vádolja. Elemzi a másik embert és nem a kapcsolatot keresi azzal, ami a másikban élő az adott pillanatban.

Ezt az erőszakos nyelvet nevezi Marshall Rosenberg „sakál” nyelvnek. Összehasonlító vallás-elméleti tanulmányai alapján úgy véli, hogy ez a nyelv mintegy 8 000 évvel ezelőtt kezdett kialakulni, mikor a vallásokban megjelent a „jó” isten, aki jutalmazza a hozzá hűséges embereket és megbünteti a hűtleneket, a „rosszakat”. Az ítélkező nyelvhasználat ezeknek a vallásoknak a verbális kifejezőeszköze.[2]

Ruth Benedict és Margaret Mead amerikai kultúr-antropológusok azonban írnak olyan természeti törzsekről, melyek vallása gyökeresen eltérő és így kultúrájukból hiányzik a másik ítélete. Nincs még létige sem a nyelvükben, aminek segítségével „címkét” ragaszthatnának a másikra, nincs büntetés sem. Ezekben a kultúrákban szinte teljes mértékben hiányzik az agresszió.[3]

A „sakál” kultúrákban is élnek született vagy ösztönös „zsiráfok”. Ezek arányát Rosenberg 20%-ra becsüli és célja, hogy ez az arány elérje azt a kritikus határt, ami jelentős változást hozhat az emberek kommunikációjában, és így lényegesen csökkenhetne az erőszak a világban.

Rosenberg a 60-as évek végén felhagyott az egyetemi munkával és az analízissel, mert úgy vélte, hogy az analízis nem lehet elég hatékony segítség, mert elemez és így nem jöhet létre igazi kapcsolatteremtés. Véleménye szerint 30 perc empátia többet segíthet, mint 30 hónap analízis.[4]

Ezt követően kizárólag az általa (újra) felismert kommunikációs modell tanításával és alkalmazásával foglalkozott. Ebben az időszakban még nincs semmilyen biztos anyagi háttere, sokszor ingyen tanítja a kispénzű érdeklődőket, pl. szociális munkásokat és békeaktivistákat, mert azt vallja, hogy az ember a saját szükségletei kielégítéséért dolgozik és nem pénzért. Az ő szükséglete pedig az élet gazdagítása azáltal, hogy segít az embereknek, hogy életük és kapcsolataik harmonikusabbá, gazdagabbá váljanak.[5]

Jól jellemzi ezt a korszakát az általa leírt anekdota, hogy nem vett meg egy újságot 25 centért, mert nem akarta „teljes tőkéjének felét újságra költeni”.[6]

1984-ben az EMK hatékonyabb terjesztése érdekében megalapítja a Center for Nonviolent Communicationin (CNVC)nevű non-profit szervezetet.

Az elmúlt negyven évben folyamatosan járja a világot, és mintegy 60 országban terjeszti az EMK-t szülőknek, pároknak, tanároknak, tanulóknak, vezetőknek, üzletembereknek, egészségügyi és elmegyógyintézeti dolgozóknak, katonai vezetőknek, békeaktivistáknak, ügyvédeknek, elitélteknek, rendőröknek, papoknak és mindazoknak, akik kíváncsiak rá.

Jelenleg a svájci Wassenfallenhofban él, de gyakorlatilag folyamatosan úton van, tréningeket tart és könyveket ír illetve egyéb oktatóanyagokat (dalokat, filmeket, CD-ket) készít, hogy segítse az EMK hatékonyabb megismerését és terjesztését.

---

[1] Rosenberg, B, M. (1997): Marshall Rosenber előadásai Budapesten. SEAL-Hungary Alapítvány, Budapest 3.p.

[2] Peter Moore (2005): The InnerView of Marshall Rosenberg, hhtp://www.alternativesmagazine.com/29/rosenberg.html, Letöltés ideje: 2008.01.26.

[3] Peter Moore (2005): The InnerView of Marshall Rosenberg, hhtp://www.alternativesmagazine.com/29/rosenberg.html, Letöltés ideje: 2008.01.26.

[4] Rosenberg, Marshall: EMK Nemzetközi Intenzív Tréning, Budapest, 2006 május 8-17

[5] Rosenberg, Marshall: EMK Nemzetközi Intenzív Tréning, Budapest, 2006 május 8-17

[6] Rosenberg, Marshall: CNVC Network News 1998 2.p.

Sakál és/ vagy Zsiráf?

A zsiráf a jelképe az EMK-nak. Marshall B. Rosenberg azért választotta a zsiráfot, mert neki van a szárazföldi állatok között a legnagyobb szíve, akár 13 kilogrammosra is megnő azért, hogy elegendő vérrel lássa el a fejet. Nagyon fontos a szív és a fej közti kapcsolat a kommunikációban és ezt talán legszebben Saint-Exupéry fogalmazza meg Kisherceg című munkájában: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami lényeges az a szemnek láthatatlan”.[1]

A zsiráf még abban is nagyon jól tükrözi a EMK gondolkodásmódját, hogy magasságából adódóan képes felülről nézni a problémákat, nagyobb látókörrel rendelkezik az átlagosnál. „Einstein szerint semmilyen problémát nem lehet megoldani azon a szinten, amin a probléma van, csak magasabb pontról rálátva vagyunk képesek megérteni az összefüggéseket és megtalálni a kivezető utat.”[2] Ezt a tudatosságot, szemléletmódot szimbolizálja tehát a zsiráf és az ő ellenpárja a sakál.

Azt azonban nem mondhatjuk, hogy a sakál a rossz megtestesítője lenne. „A különbség a zsiráf és a sakál között az, hogy a sakál mindennapjaink olyan helyzeteit képviseli, amikor tehetetlennek érezzük magunkat és reakcióinkkal egyre mélyebbre kerülünk az elkeseredésben és fájdalomban, míg a „zsiráf” szemlélete és kommunikációs eszközei kivezető utat mutatnak az értelmetlen küzdelemből”.[3]

Rambala Éva nemzetközi EMK tréner felhívta a figyelmemet, hogy a CNVC óvatosságra int a két állat szimbólumként való használatával, mert ezek jelentése kultúránként változó lehet. Magyar nyelvterületen azonban a két jelkép egyértelmű, ezért dolgozatomban továbbra is ezeket a több évtizede sikerrel alkalmazott szimbólumokat használom.

---

[1] Gáspár Katalin és Jónai Éva Hava (2002): Interjú zsiráfnyelven. http://www.emk.hu/sajtoszoba_interjuzsirafnyelven.php Letöltés ideje: 2008.02.02.

[2] Gáspár Katalin és Jónai Éva Hava (2002): Interjú zsiráfnyelven. http://www.emk.hu/sajtoszoba_interjuzsirafnyelven.php Letöltés ideje: 2008.02.02.

[3] Gáspár Katalin és Jónai Éva Hava (2002): Interjú zsiráfnyelven. http://www.emk.hu/sajtoszoba_interjuzsirafnyelven.php Letöltés ideje: 2008.02.02.

A kérdőív

A szakdolgozatomhoz készítettem egy elektronikusan kitölthető kérdőívet, hogy megvizsgálhassam kik és miért foglalkoznak az EMK-val ma Magyarországon.

Remélem, hogy a kérdőívvel kapott válaszok nemcsak a szakdolgozatom megírásában lesznek hasznosak, hanem az EMK közösségének is segítenek megünnepelni sikereiket és pontosítani a jövőképüket.

Nagy segítséget kaptam ehhez a munkához Jónai Éva Havától és Rambala Évától, akik értékes tanácsokat adtak a kérdések tartalmával és formájával kapcsolatban és továbbították levelező listájukra, ezúton is köszönöm nekik.

A kérdőív kb 5 perc alatt kitölthető az alábbi linkre kattintva.
http://www.makesurvey.net/cgi-bin/survey.dll/43E571F586EF412AAAB8CC1C06AE7B86

Az eredményeket szeretném majd megosztani az érdeklődőkkel.

Köszönöm a segítséget, amivel gazdagítod a szakdolgozatomat.

Célkitűzések

Elsődleges célom, hogy megismertessem magát az erőszakmentes kommunikációt és annak módszereit, gondolkodásmódját és alkalmazási lehetőségeit. Itt nagyon fontosnak érzem, hogy bemutassam Dr. Marshall B. Rosenberg-et, az EMK kidolgozóját és legnagyobb terjesztőjét a világban. Az EMK alaplépéseinek ismertetésével szeretnék pontos képet festeni magáról a nyelvről és annak elemeiről.

Másodlagos célom, hogy röviden bemutassam a nemzetközi szervezetet és hálózatot, azt hogy hogyan jött létre, hogyan alakult olyanná, mint amilyen ma, mik a legfontosabb célkitűzései, hogyan képes működni napjaink profitorientált, rohanó világában és hogyan terjed világszerte. A nemzetközi szervezetről és hálózatról elsősorban angol nyelvű irodalmat találtam, ezek magyar nyelvű összefoglalása egyfajta hiánypótlást is jelenthet.

Harmadlagos célom a dolgozattal, hogy ismertessem az EMK magyarországi történetét, valamint jelenlegi helyzetét. Ebből a célból interjút készítettem Jónai Éva Havával, aki 1995-ben egy nemzetközi konferencián ismerkedett meg Marshall Rosenberggel és az EMK-val és olyan mélyen megérintett[i]e ez a kommunikáció, hogy 1996-ban meghívta Marshall B. Rosenberget az általa szervezett Keresztutak elnevezésű nemzetközi konferenciára. (1-es Melléklet: Interjú) Ennek a konferenciának Marshall B. Rosenberg volt a fő előadója és innen számíthatjuk az EMK magyarországi történetét.

Az interjú alapján egy kérdőívet összeállítva szeretném felmérni azt is, hogy kik és milyen okból foglalkoznak Magyarországon jelenleg az EMK-val, és mi a céljuk vele, mit akarnak elérni segítségével. (Melléklet2: Kérdőív)

Szeretném még arra is megtalálni a választ, hogy egy ilyen alulról jövő, önszerveződő hálózat, vagy közösség, milyen alapokra épül, milyen szükségletek vannak az emberekben, amelyek előhívják az ilyen szervezeteket, és mik teszik lehetővé elterjedésüket. Kikből lesznek trénerek és miért?

Végül, remélem, hogy munkám hasznos lesz az EMK közösségének is, hiszen egy tükörképet szeretnék mutatni az eddig elért eredményeikről, arról, hogy az eredmények minek is köszönhetőek, és merre lehetne továbbhaladni. Valamint másoknak is példát és biztatást adhatnak ezek az eredmények arra, hogy hogyan lehet terjeszteni, népszerűsíteni egy, az emberek békéjét és jobb kapcsolatait szolgáló eszmét és organizációt.

---

http://www.makesurvey.net/cgi-bin/survey_cpl.dll/SurveyReport?id=43E571F586EF412AAAB8CC1C06AE7B86

Témaválasztás

A kommunikáció forradalmi változásának lehetünk tanúi napjainkban. A kommunikációs eszközök segítségével hihetetlenül könnyen és gyorsan elérhetünk szinte bármikor, bárkit, bárhol is van a Földön. Az Internet lehetőséget biztosít arra, hogy leveleink másodpercek alatt eljussanak a kívánt személyekhez, továbbá módunk van arra, hogy telefonálás közben lássuk azt, akivel beszélünk akkor is, ha az éppen a világ másik felén tartózkodik. A televízió és rádió segítségével egyszerre több millió emberhez jutathatjuk el üzeneteinket. Korlátlan mennyiségű információt szerezhetünk minden minket érdeklő témáról.

Azonban ezek a csodálatos lehetőségek mégsem oldották meg az Emberiség nagy problémáit, sőt talán még hozzá is járulnak az emberek közti kapcsolatok kiüresedéséhez, a személyes kommunikáció háttérbe szorulásához. Így sok esetben nem beszéljük meg a problémáinkat, és ez később konfliktusokat eredményez.

Ma az egész világban, de Magyarországon különösképpen megnőtt a stressz és ezért az embereknek egyre nagyobb igényük van arra, hogy másokkal megbeszélhessék problémáinkat, gondjaikat.

Kopp Mária kutatásaiból[1] kiderül, hogy a magyar férfiak halandósága a kilencvenes évek óta sokkal rosszabb, mint a 60-as években volt. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy ezt nem az egészségügyi helyzet romlása idézte elő, hanem a minket érő stressz és a stressz kezelésének módja. A nőknél viszont nem romlottak a statisztikák a várható élettartamot illetően, pedig őket is ugyanazok a külső hatások érik, mint a férfiakat.

Csermely Péter biokémikus a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában a következő választ adja az általa feltett kérdésre:

„Mit nem tudunk mi, férfiak, amit a nők tudnak? Kopp Máriáék vizsgálata, a Hungarostudy rengeteg lehetséges okot jelölt meg. Ebből egyet, a legfontosabbat emelném ki. Ha stressz ér bennünket, a férfiak tipikus válasza a kompetíció. Uraim! Ha stressz van, mi könyöklünk, harcolunk, gyilkolunk és szorongunk amiatt, hogy ezt kellő hatékonysággal tudjuk-e elvégezni. Ezenközben stresszhormonunk, a kortizol szintje megnő, gátolja az immunrendszerünket és hajlamosít a legváltozatosabb betegségekre. Jön a szívinfarktus, a gyomorfekély, a rák, és szép lassan kihalunk.

Ezenközben a nők? Ők ezenközben kooperálnak. Kiöntik, ami a szívüket nyomja, boldognak, boldogtalannak. És megnyugodnak, túlélik a bajt. Uraim! Nem lenne itt az ideje megtanulni ezt?”[2]

Tehát a nők tudnak valamit, amit a férfiak nem. Ez a valami a nők kommunikációjában keresendő, hiszen ők nem tarják magukban a problémákat, hanem kibeszélik azokat. Sajnos azonban ma egyre kevesebb olyan hely, társaság van, ahol nyugodtan és szabadon mondhat bárki bármit úgy, hogy másokat ezzel ne sértsen meg.

Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) viszont egy olyan nyelvhasználatot és gondolkodásmódot tanít meg, aminek segítségével minden szituációban képesek vagyunk úgy kommunikálni, hogy másokat nem sértünk meg és mi sem sértődünk meg. Az EMK mentes az ítéletektől és ezért nem a vádat halljuk meg a másik ember szavaiból, hanem annak érzéseit és valódi szükségleteit.

Tehát, ha elkezdjük tanulni és használni az EMK-t, akkor egy olyan közösségbe kerülünk, ahol mások meghallgatnak minket, és mi is megtanulunk úgy kommunikálni, hogy képesek legyünk másokat is meghallgatni ítéletek nélkül. Így sokkal jobb lesz az életünk, hiszen több valós információ jut el hozzánk és egy mélyebb, élőbb kapcsolat alakul ki önmagunkkal is és másokkal is.

Az EMK mentes a pártpolitikától és az egyházaktól, így mindenféle ideológia megfér benne, amely tiszteletben tartja a másik világnézetét.

Leendő művelődésszervezőként nagyon izgalmas témának érzem egy olyan „hálózat” bemutatását és elemzését, mely napjainkban rohamosan bővül világszerte és hazánkban is. A hálózat ráadásul nem profitorientált, célja csak az, hogy minél több emberrel megismertesse az erőszakmentes, más néven, az együttműködő kommunikációt, és így segítsen az emberek életét békésebbé, szebbé és teljesebbé tenni.

Napjainkban egyre fontosabb az is, hogy ne hagyjuk abba a tanulást és lehetőleg, -mint egy jó pap- holtig tanuljunk, azért hogy jobban megfeleljünk az állandóan és egyre gyorsabban változó körülményeknek. Harangi László megfogalmazásában „az egész életen át tartó tanulás olyan kora gyermekkortól késő öregkorig tartó kognitív folyamat, amely magába foglalja a formális, azaz az iskolai oktatást éppen úgy, mint a nonformális (bizonyítványt nem adó, kötetlen, öntevékeny szervezetek keretei között végbemenő, nálunk a közművelődési jellegű), valamint az informális (családi, munkahelyi, a széles társadalmi környezetben történő) tanulást.”.[3] Az EMK erre is tanít és buzdít minket. Érdemes tehát bemutatni, hogy hogyan éri el, hogy folyamatosan tanuljunk, járjunk újabb és újabb tréningekre és közben mi is tanítsuk meg azt, amit mi már tudunk azoknak, akikkel hétköznapjainkat éljük. Köztudott, hogy tanítva lehet a legjobban tanulni és a tanár nagyon sokat tanul a diákjaitól is. Mindennapjainkban foglalkoznunk kell a beszédünkkel, az erőszakkal, és az emberekkel, tehát az EMK-val.

Kutatási kérdésem azt célozza, hogy az EMK miben különbözik a hétköznapi kommunikációtól? Kik, miért, hogyan és mennyit tanulják, alkalmazzák és terjesztik az EMK-t?

---

[1] Kopp Mária, Skrabski Árpád: Mi történik velünk? 2007. január 20. Szeged

http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=1665&articleID=5583&ctag=articlelist&iid=1 Letöltés ideje: 2008.02.13.

[2] Csermely Péter (2005): Hálózatok sejtjeinkben és közöttük ,http://www.mindentudas.hu/csermelypeter/20050911csermely.html

Letöltés ideje: 2008.01.26.

[3] Harangi László (2002): A „life long learning” paradigma és hatása a magyar közoktatásra. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=nyitott-13-Kopataki-egyeni

Letöltés ideje: 2008.01.12.