David Hawkins "Power vs force" könyvét (is) olvasgatom magyarul.Múlt héten kaptam kölcsön Marcsitól. Erről már írtam és van ott hozzá egy tudat mappa is.
Az alábbi idézet tökéletesen egybecseng az EMK-val is.
"Az ERŐ (power) a könyörülethez kapcsolódik, és pozitív érzéseket ébreszt bennünk önmagunk iránt.
Az erő (force) az ítélkezéshez kapcsolódik, és hatására önmagunkkal kapcsolatban kellemetlen érzéseink támadnak. Az erő mindig ellenerőt teremt: hatására a polarizálás jellemző, nem az egyesítés. A polarizációban mindig benne van a konfliktus is, ezért mindig drágán megfizetünk érte. Mivel az erő polarizál, elkerülhetetlenül létrehozza a győzelem és a vereség kettősségét: és mivel valaki mindig veszít, kialakul az ellenségesség. Ha állandóan ellenségekkel szembesül, az erőnek folyton védekezésre van szüksége. A védekezés persze mindig igen sokb kerül, függetlenül attól, hogy a gazdaságban, a politikában vagy a nemzetközi kapcsolatokban kerül rá sor." (98.p)
2008. június 2., hétfő
2008. április 14., hétfő
Ünneplés
Az első eredmény, amit ünnepelhetünk az előző pont, a gyász, utolsó gondolatához kapcsolódik: Hava úgy érzi, hogy sokat fejlődött a tudatosság ő benne és a többi trénerben is az elmúlt években, ezért remény lehet több együttműködésre, nagyobb hatékonyságra az EMK terjesztésében és gyakorlásában a jövőben.
Áttekintve az elmúlt 12 évet örömteli látni azt is, ahogy a kezdeti 5-10 fős csoportból mára milyen nagy számú és milyen sokszínű közösség vált.
Gyász, vagy „mit lenne jó másképp csinálni?”
Az interjúban Jónai Éva Hava több olyan pontra is rámutatott, amit lehetett volna másképp csinálni, vagy amit érdemes lenne a jövőben változtatni. Ezekkel a pontokkal azért érdemes foglalkozni, mert a jövőt illetően hasznos lehet ezeket mérlegelni, illetve hasonló kezdeményezések számára segítséget jelenthet tudni, hogy mik lehetnek a „gyenge” pontok.
Az első ilyen „gyenge” pont a menedzselés és reklám, amiről Hava annyit mond, hogy „az az igazság, hogy énnekem nincsen valahogy indíttatásom, vagy energiám erre (...) az, hogy én a tréningjeimet népszerűsítsem az országban, vagy akár külföldön, ebbe én nagyon csekély energiát tettem. Ahhoz képest, hogy mennyit lehetne.”[1] Ez a reklám nélküliség is több száz embert vonzott eddig, a kérdés az, hogy a jövőt illetően elég lesz-e? A társtrénerek egyre gyarapodó tréningjeiről még bizonytalanabb a tájékozódás, a jelenlegi formákban (honlap, e-mail) elsősorban azokhoz jutnak el, akik már tagjai a hálózatnak.
A következő dolog, ami a mai „minőségbiztosított” és a profitot pontosan kalkuláló, üzleti terveket készítő világban meglehetősen szokatlan az, az adatok, a résztvevők adminisztrálásának hiányos nyilvántartása: „nem szoktam ezekbe sok energiát tenni, mert ha tettem volna, akkor most sokkal jobban lennének az adatatok vezetve. Például ezt csinálnám másképp, hogy ha tudnám, de hát így tudtam, hogy így legyen ez adminisztrálva vagy vezetve.”[2] Ezért is csak becsült számok vannak az eddigi résztvevőkről, pedig „nagyon fontos az, hogy megünnepeljük és értékeljük azt, ami történt, és az talán megihleti és megerősíti a többieket, hogy igen ezért érdemes és van ilyen, és ezt tovább lehet vinni. Igen. Úgyhogy jó, így élő már nekem ez a dolgozat”[3] -mondta Hava az interjú során, elismerve, hogy a száraz számok nagyon is élők, lelkesíthetők lehetnek.
Harmadiknak említi azt, hogy az önálló tanulást, fejlődést is jobban szeretné támogatni: „Jó volna, ha annak lenne egy kerete, hogy ezalatt a tréning alatt mindenki magának is kutasson, olvasson. Ezt így még nem tudtam megoldani.”[4]
Végül, talán a legfontosabb, az, amit a saját tudatosságának szintjéről és az ezzel kapcsolatos nehézségekről mondott: „Az én belső fejlődésem, tehát a belső konfliktusom, azt is mondhatnám, hogy bárcsak megvilágosodott lettem volna, mikor elkezdtem.”[5] Itt elsősorban az „ínség tudatosság” jelentett gondot, vagyis az a félelem, aggodalom, hogy főállású trénerként meg tud-e élni. Ezt még tovább nehezíti az a lényegében ellentmondásos helyzet, hogy társtrénerek képzésével végső soron a saját „konkurenciáját termeli”. Itt tehát feszültség van a biztonság iránti alapvető szükséglet és a között magasabb rendű szükséglet között, hogy az EMK terjesztésével hozzájárulhasson egy békésebb, harmonikusabb világhoz. Ezt az ellentmondást, csak a belső fejlődés, az a magasabb tudatosság oldhatja fel, amelyet „bőség” tudatosságnak is nevezhetünk.
Az első 12 év aratása: gyász és ünneplés
Az EMK nem dicsér és kritizál, hanem megünnepli azt, amitől szebb lett az életünk és meggyászolja azt, ami ezt a szépséget, harmóniát megzavarta. Az ünneplés egyik célja, hogy erőt merítsünk belőle, míg a gyász segíthet abban, hogy a jövőben elkerüljük azt, amit most gyászolunk.
Az EMK az iskolában
Az EMK iskolai alkalmazásának leggyakoribb és talán leghatásosabb módja, ha a tanár megpróbálja élni az EMK-t a diákjaival,mert a legfontosabb a tanár pozitív példamutatása és az hogy kezdetben sok időt fordítsunk a gyerekekre, ami később sokszorosan megtérül. Így ír erről Mátrainé Borbély Lívia társtréner, a Harmat Általános Iskola tanára: „Sok éves iskolai munkám során egyre égetőbb szükségét láttam annak, hogy a konfliktusok kezelésében magam jobban fejlődjek, s a gyerekeknek, szülőknek ezt a tudást továbbadjam. A 2006/2007-es tanévben első osztályt kaptam, mely még inkább inspirált az EMK bevezetésére az iskolában. Munkámat azzal kezdtem, hogy magamat már szinte minden helyzetben az EMK nyelvén fejeztem ki (az őszinteséghez tartozik, hogy ez nem sikerült mindig, de a szándék, az akarat minden esetben megvolt, így szép lassan fejlődtem magam is). Ez a megszólalás kezdetben érdekes reakciót váltott ki a gyerekekből. ,,,,Később viszont természetessé vált számukra a nyelvi forma is, melyet használtam, s látens módon tanulva maguk között is kezdték használni, alkalmazni.” [1] A példamutatás mellett játékos gyakorlatokat is használ, ezeket egy cikkben foglalta össze, amit e-mailben osztott meg a többi társtrénerrel.[2]
A 2005/2006-os tanévben a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban egy komplex programot próbált ki Hava és több lelkes társtréner. A gimnázium részéről Bihari Enikő igazgató és EMK társtréner volt a kezdeményező. Bemutató napot szerveztek a tanév elején, majd rendszeresen tartottak csoportos tréningeket az érdeklődő diákoknak, tanároknak és szülőknek. Ez egyben kitűnő lehetőség volt a társtrénereknek is a gyakorlásra.
Amint látható, az EMK mostanra az oktatás szinte teljes vertikumát lefedi, óvodától a pedagógus továbbképzésig, ami nagyon biztató, hiszen ez lehet minden további alkalmazás alapja. A pedagógus alapképzésben is nagyon hasznos lenne, ha megjelenhetne.
A többi területről sajnos nem találtam anyagot, pedig valószínű, hogy Magyarországon is vannak, akik használják az EMK-t az egészségügyben, az igazságszolgáltatásban, vagy az üzleti életben, de ezek nem jelentek meg a terület általam ismert fórumain.
[1] Mátrainé Borbély Lívia (2008) Erőszakmentes Kommunikáció az iskolában http://www.emk.hu/emk_az_iskolaban.php
[2] Mátrainé Borbély Lívia (2008) Erőszakmentes Kommunikáció az iskolában http://www.emk.hu/emk_az_iskolaban.php
Az EMK az óvodában Magyarországon
Jó példa erre a Pusztaszabolcson működő óvoda, ahol az óvónők a „zsiráf” nyelvet alkalmazzák a nevelésben.
„2006 óta hárman járunk társtréner képzésre, és Jónai Éva Hava kérésére 2007 szeptember óta modell óvodái lettünk e módszernek, elsőként Magyarországon. Amellett, hogy a kollegák és a szülők körében gyakoroljuk az EMK-t, kidolgozzuk azokat a technikákat és azt a módszert, amivel a gyermekek számára is érthetővé tudjuk tenni, hogy ők is hasznosíthassák konfliktus helyzetekben és kapcsolataikban.
Szívesen felvesszük a kapcsolatot kollégákkal és szeretettel várunk minden iskola- és óvodapedagógust az egész országból. Előzetes bejelentkezés után örömmel adunk ízelítőt arról, mi hogyan csináljuk.” [1]
A fiatal gyerekek sokkal fogékonyabbak a „zsiráf” nyelv használatára, hiszen még sokkal kevesebb „sakál” nyelvet kellett hallaniuk életükben. A gyerekek számára rengeteg játékos gyakorlatot találtak ki, hogy ezek segítségével konfliktusaikat jobban tudják kezelni, és nyíltabbak legyenek a világ felé, barátkozóbbakká váljanak társaikkal szemben, és jobban ki tudják fejezni, hogy valójában mire is van szükségük. A gyakorlatok, metaforák és játékok szintén megtalálhatók a honlapon, akárcsak az óvónők véleménye az EMK használatáról: „A módszer támogatja az egészséges önbizalom és a tudatos odafigyelő életszemlélet kialakítását és fejlesztését, megmutatja, hogyan törjük át azokat a gondolkodási mintákat, amelyek haraghoz és depresszióhoz vezetnek. Kapcsolatainkban képesek leszünk felhasználni az empátia és az őszinteség gyógyító erejét. Megtanuljuk, hogyan tegyük az életet szebbé, magunk és mások számára.” [2]
[1] Az Erőszakmentes Kommunikációról (EMK) - Az élet nyelve http://zsirafovoda.uw.hu/ Letöltés ideje: 2008.02.11.
[2] Az Erőszakmentes Kommunikációról (EMK) - Az élet nyelve http://zsirafovoda.uw.hu/ Letöltés ideje: 2008.02.11
Az EMK a gyakorlatban Magyarországon
Az egyik legfontosabb dolog az EMK-val kapcsolatban, hogy élő. Nem azért tanítják és tanulják az emberek, hogy legyen egy papírjuk róla, hanem azért, hogy jobb legyen a világ a használata által. Az élet minden területén lehet alkalmazni a „zsiráf” nyelvet, tehát az egész életedet sőt másokét is jobbá lehet tenni használatával. Nemzetközi szinten már az élet számos területén (börtönök, üzleti élet, bíróságok, kórházak, menekülttáborok stb) használják és több projekt is létrejött ezek koordinálására (3.4.2 pont).
Magyarországon még elsősorban a magánéletben, a személyiségfejlesztés és a személyes kapcsolatok javításában segít az EMK. Az alábbiakban szeretnék ismertetni néhány olyan hazai kezdeményezést, amely a magán szférán kívül alkalmazza az EMK-t:
Az EMK az óvodában,
Az EMK az iskolában
Az első 12 év magyar trénereiről dióhéjban
A jelen dolgozatban elsősorban azt kívánom bemutatni, hogy egyetlen ember tevékenysége mekkora hatással lehet egy informális hálózat kialakulására. Láthattuk, hogy Marshall Rosenberg 40 év alatt hat földrészen több százezer emberhez juttatta el az általa kifejlesztett kommunikációs rendszert és tudatosságot. Jónai Éva Hava elmúlt 12 évi munkája nyomán szintén több ezer embernek segített abban, hogy kapcsolatba kerüljön az EMK-val és megismerhesse, gyakorolhassa azt.
Természetesen egyikük sem volt egyedül ebben a hatalmas munkában. Marshall Rosenberg mögött 1984 óta ott áll az általa létrehozott szervezet, de az előtt is mindig voltak segítő barátok, önkéntesek. Jónai Éva Hava is többször említi, hogy mennyi segítséget kapott a családjától, barátoktól és az EMK-val foglalkozók egyre népesebb közösségétől.
A teljesség igénye nélkül szeretnék megemlíteni néhány nevet, akik az EMK eddigi magyarországi terjesztésében fontos szerepet játszottak.
A másik nemzetközileg akkreditált tréner, Rambala Éva, a következőket írja magáról honlapján[1]: „1996 óta folyamatosan tanulok Marshall Rosenbergtől, az Erőszakmentes Kommunikációs modell kidolgozójától. 2000 óta rendszeresen dolgozom mellette, mint az International Center for Nonviolent Communication (Nemzetközi Erőszakmentes Kommunikációs Központ) által akkreditált tréner, és a kelet-európai project vezetője. A munkám során volt szerencsém Európán kívül Ázsiában, Dél-Amerikában, az USA-ban, Kanadában és jó néhány volt szocialista országban dolgozni.
A nyitott csoportok mellett közigazgatási szervezetekkel, vállalatokkal és gyermekvédelmi intézményekkel dolgozom”. Nemzetközi elismertségét mutatja, hogy megválasztották a 2006-ban létrehozott héttagú Global Coordinating Council tagjának. A GCC célja, hogy segítse az együttműködést a nemzetközi hálózat helyi csoportjai és a szervezet között.
A nyitott csoportok mellett közigazgatási szervezetekkel, vállalatokkal és gyermekvédelmi intézményekkel dolgozom”. Nemzetközi elismertségét mutatja, hogy megválasztották a 2006-ban létrehozott héttagú Global Coordinating Council tagjának. A GCC célja, hogy segítse az együttműködést a nemzetközi hálózat helyi csoportjai és a szervezet között.
A ”kemény magból,” vagyis az 1996-os Keresztutak konferencia után létrejött informális, önképző EMK csoportból is többen tartanak tréningeket.
Az EMK honlapon a Társtrénerek között olvashatunk Strasser Katáról, aki 1999-ben kezdett gyakorló csoportokat vezetni és tanfolyamokat tartani szülőknek, tanároknak, diákoknak, segítő foglalkozásúaknak és nevelőknek. A bevezető előadások, egész napos és félnapos tréningek, egyéni és párkapcsolati konzultációk mellett akkreditált 30 órás pedagógusképzést is vállal.
Bozó Edit gyakorló csoportot indított Gödöllőn és Szentpéteri Julianna is 8 éve tart már tréningeket, ezekről elsősorban e-mailekben lehet értesülni.
A Társtréner képzésben résztvevők közül is egyre többen tartanak tréningeket.
A honlapon Árvay István, Vásárhelyi Zoltán és Verschoor Brigitta bemutkozása és elérhetősége olvasható. Haas Laura e-mailben hívta az érdeklődőket az édesanyáknak szervezett EMK tréningjére. Halász Péter [2] férfiak számára szervez 2006 óta „kedd esti beszélgetéseket”.
[1] Rambala Éva: Bemutatkozás http://www.rambala.hu/hu/?a=aboutme-introduction
Letöltés ideje: 2008.02.22.
Struktúra vagy áramlás?
Az EMK lényege egy olyan mélyebb kapcsolódás önmagunkkal és a másikkal, amiben elsősorban az a fontos, ami a jelenben élő. „A Szív a fontos nem az Ész”. Ezt a tartalmat, ezt az áramlást tehát nem feltétlenül kell szigorúan kötött struktúra szerint tanulni, gyakorolni. Marshall Rosenberg tréningjei is az u.n. „Nyitott Tér Technika”[1]alapján szerveződnek, tehát csak egy keret létezik, egyébként a résztvevők aktívan formálják a tartalmat a saját felajánlásaikkal. Egyre több EMK tréning zajlik ebben a rendszerben, de természetesen ez a módszer nem kötelező, minden tréner maga dönt arról, hogy milyen rendszert használ a tréningjein.
Az interjúban erről a struktúra nélküli struktúráról Jónai Éva Hava nagyon részletesen beszélt, így ezt a részt hosszabban idézem:
„Az EMK tréninget csinálom évek óta, de nincs két egyforma tréning, pedig, vagyis nem pedig, mert valószínűleg pont azért, mert én nem készülök egy struktúrával, hanem ami ott meg akar jelenni a résztvevők és az én együtt működésemből, az történik meg” [2]
Ez a struktúra nélküliség egy hosszas folyamat eredményeképp született meg. Hava elmesélte, hogy amikor például egy konferencián egy EMK műhelyt tartott évekkel ezelőtt, azt gyönyörűen kidolgozta, felépítette, mint egy „ikabanat”, de azután ez a struktúra olyannyira lekötötte, hogy nem tudott valódi kapcsolatot kialakítani a közönségével és ez a kudarc nagyon megrendítette.
„Úgyhogy nekem megvan az alap, a belső struktúrája ennek az egésznek. Merthogy nekem nagyon fontos érteni azt, amit csinálok, megtalálni az összefüggéseket, a belső struktúráját. De, hogy ehhez képest hogyan formálódik a műhely, az adott tréning, az mindig spontán. Lehet egy kreatív ötlet, hú most ez nekem nagyon tetszene, és akkor azt beviszem, és mindig van egy ilyen, amit úgy magamnak bedobok, mint egy kavicsot, hogy na ezt próbáljuk ki. De aztán nem tudom onnantól kezdve pontosan, hogy hogyan fog fejlődni. És meg kell tanulnom egyre inkább, és azt tanulom, úgy tartani a struktúrát, hogy közben nincs struktúra. Ez egy nagy paradoxon és nem is tudom, hogy szavakba tudnám-e foglalni.”[3]
Ez a fajta szemlélet egyenrangúnak tekinti a trénert és a csoport tagjait, a rogers-i elveknek megfelelően a tréner nem tanít, hanem a többi résztvevővel közösen formálja a tanulási folyamatot: „Megtanítani a résztvevőket és az első pillanatban éberré tenni őket arra, hogy itt mindenki szóhoz kell, hogy jusson, tehát figyeljünk a csendesekre. Mindenki figyeljen a saját áradó kommunikációjára, merthogy ott ülnek sokan. Hogy legyen mindenre tér és idő. Hogy együtt formáljuk a struktúrát és nekem arra kell ébernek lennem, hogy ezt így mindenki tartsa.”[4]
A tréner felelőssége, hogy a struktúra nélküli folyamat ne essen szét: „Szóval ezt a struktúrát menedzselni és ezt a dinamikát tartani, és hogy hogyan lehet közbevetni magamat úgy, hogy közben a másik ne sérüljön, tehát érezze a megbecsülést, ugyanakkor kapjon egy impulzust arról, hogy ébredj fel, mert itt együtt strukturáljuk az egészet. Ez egy nagyon izgalmas feladat, ez több annál, sokkal élőbb annál, mintha én egy struktúrát kidolgozok és azt végig hajszolom. Mert ez csináltam, ezt csináltam régen az angol tanítással. Kidolgoztam egy gyönyörű struktúrát és végighajszoltam rajta a gyerekeket, akiket tanítottam.”[5]
Az áramlás közben természetesen a trénernek van egy „belső struktúrája”, elképzelése arról, mi az a tartalom, amit a csoportnak meg kellene ismernie, de nem ragaszkodik ahhoz, hogy ez egy általa előre elhatározott sorrendben és módon jelenjen meg.
„Mindazt beletenni, amit szeretnék. De ennél sokkal magasabb szintű struktúra az, hogy az áramlat közepette strukturálni magunkat és ébernek lenni. Na hát ezt tanulom pillanatról, pillanatra és ez nagyon izgalmas.” [6]
[1] http://en.wikipedia.org/wiki/Open_Space_Technology letöltés ideje: 2008.03.11.
[2] Interjú Jónai Éva Havával (2008): 3. melléklet v.p.
[3] Interjú Jónai Éva Havával (2008): 3. melléklet vi.p.
[4] Interjú Jónai Éva Havával (2008): 3. melléklet vi.p.
[5] Interjú Jónai Éva Havával (2008): 3. melléklet, vi.p
[6] Interjú Jónai Éva Havával (2008): 3. melléklet, vi.p
Az EMK Magyarországon
Ehhez a fejezethez állt rendelkezésemre a legkevesebb irodalom, de szerencsére 2008 elején lehetőségem volt egy interjú készítésére Jónai Éva Hava nemzetközi trénerrel, aki 1996-ban az EMK-t behozta Magyarországra és aki az azóta eltelt 12 évben fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy ez az életet gazdagító kommunikációs forma illetve tudatosság elterjedjen nálunk is. Ez az interjú volt a fő forrásom ennél a fejezetnél.
A nemzetközi szervezet (CNVC) és a legfontosabb évszámok
Becslések szerint a 2004-es és 2005-ös években több, mint 250 000 ember vett részt EMK tréningeken. A 2006-os éves jelentésben azonban Marshall már 500 000 résztvevőt ünnepelt.[1] A résztvevők jelentős része adhatta tovább az általuk tanultakat informális módon a családjának, kollégáinak és közösségének, így ez az önmagában is tekintélyes szám valójában még lényegesen nagyobb. A 2007-es éves jelentés csak 2008 májusában fog megjeleni, így dolgozatomban nem áll módomban közölni a tavalyi adatokat.
Tíz évvel a szervezet megalakítása után, 1995-ben megrendezik az első 9 napos intenzív nemzetközi tréninget, melyet minden évben egyre nagyobb számban és több országban tartanak.
Az akkreditált trénerek száma is folyamatosan nő, az 1998-ban megjelent Network News szerint 59 akkreditált nemzetközi tréner volt, a 2006-os jelentés alapján már 234-en voltak. A hat kontinens több mint 30 országából származó trénerek 18 000 tréning napot tartottak 2006-ban[2]. A trénerek többsége nem alkalmazottja a szervezetnek.
A 2006-os jelentés szerint fontos változásokon ment keresztül a szervezet. Az EMK iránti megnövekedett igények miatt újraszervezték a CNVC-t. Három új testületet hoztak létre: megalakult a tizenegy személyből álló Leadership Team (vezetői csapat), valamint a Global Coordinating Council (Globális Koordinációs Tanács) és az Information Technology Committee (IT Bizottság). A cél, hogy 10 év múlva, 2017-re, a világ minden országában működjön EMK csoport.
A szervezet dolgozói körében tréningekkel erősítették, hogy maguk is jobban éljék és használják az EMK-t és megkezdték a tréneri minősítés újragondolását is, hogy a trénerek minél hatékonyabban segíthessék a társadalmi átalakulást az 5 kulcsfontosságúnak tartott területen: az oktatásban, az egészségügyben/személyes felszabadulásban, a politikában/közigazgatásban, a helyreállító igazságszolgáltatásban és a gazdaságban/üzleti életben.
2000 óta Világtalálkozókat is rendeznek, a 3. Világtalálkozót nálunk, Magyarországon tartották 2002-ben.
A nemzetközi szervezet jövőképe, küldetése, és célja
A szervezet jövőképéről, küldetéséről és céljáról az angol nyelvű honlapon[1] olvashatunk részletesen.
Jövőkép (Vízió):
A CNVC egy olyan globális szervezet, amely olyan világról álmodik, ahol mindenkinek kielégülnek a szükségletei és a konfliktusokat békésen oldják meg. Ebben a jövőképben az emberek az EMK-t használják arra, hogy világméretű, az életet szolgáló hálózatokat hozzanak létre és működtessenek a gazdaságban, az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben és a békefenntartásban.
Küldetés (misszió):
Küldetésüknek tartják, hogy előmozdítsák ezt a jövőképet azáltal, hogy segítenek ilyen életet szolgáló rendszereket létrehozni saját magunkban, személyes kapcsolatainkban és szervezeteken belül. Ezt azáltal teszik, hogy élik és tanítják az EMK-t.
Cél:
A CNVC célja, hogy gondolatokat, tapasztalatot és támogatást adjon az EMK közösség életéhez. Ezt azáltal teszi, hogy olyan tréningeket, tananyagokat, szervezeti tanácsadást és projekteket biztosít, amelyek segítik a harmonikus és hatékony kapcsolatok fejlődését.
Az EMK 4 lépéses modellje
Az EMK modelljét négy elem alkotja: az ítéletmentes megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés. Ezt a négy elemet alkalmazza a helyes kommunikáció érdekében, de minden szituációban hasznos figyelembe venni a személyes és kulturális sajátosságokat és velük összhangban használni a modellt.
Az EMK spirituális alapjai
Habár az EMK egy kommunikációs modellt kínál, valójában sokkal több annál: egy ember központú világnézet.
Munkássága kezdeti korszakában Marshall Rosenberg nem beszélt erről a spirituális oldalról, mert attól tartott, hogy többeket elriasztana az EMK-tól, mivel sokan joggal bizalmatlanok az egyházakkal és vallásokkal, amelyek gyakran az elnyomás, kizsákmányolás és manipuláció eszközei. Úgy tapasztalta azonban, hogy még ha kezdetben mechanikusan is alkalmazzák az EMK lépéseit, előbb-utóbb olyan tapasztalatokat élnek át, amelyek mély belső átalakítást indítanak el. [1]
Az elmúlt években azonban tréningjein rendszeresen beszél a „transzformáló spiritualitásról” véleménye szerint a forrása annak az energiának, amellyel a világot harmonikussá alakíthatjuk. [2]
Mi az EMK?
Az EMK az erőszakmentes kommunikáció kezdőbetűiből alkotott rövidítés (angolul: NVC, nonviolent communication). Marshall az erőszakmentes szót Gandhi értelmezésében használja, „tehát a természetes együttérzésünk kifejezésére, arra az állapotra, amikor az erőszak elhagyja a szivet”.[1] Az erőszakmentes kommunikációnak több elnevezése ismert, nevezik még együttműködő, együttérző, életteli vagy empatikus kommunikációnak, „zsiráf” nyelvnek vagy a szív nyelvének is.
Az EMK a nagyvilágban
Az EMK az Egyesült Államokból indult ki az 1970-es években, innen terjedt tovább Kanadába és Mexikóba illetve Dél-Amerikába (3 ország) valamint a többi földrészre, Európába (26 ország), Ázsiába (15 ország), Afrikába (11ország) és Ausztráliába meg Új-Zélandra. Ma a hat földrész 60 országában vannak EMK trénerek és EMK csoportok, melyek elérhetősége a CNVC honlapján megtalálható.
Jövőkép (Vízió):
A CNVC egy olyan globális szervezet, amely olyan világról álmodik, ahol mindenkinek kielégülnek a szükségletei és a konfliktusokat békésen oldják meg. Ebben a jövőképben az emberek az EMK-t használják arra, hogy világméretű, az életet szolgáló hálózatokat hozzanak létre és működtessenek a gazdaságban, az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben és a békefenntartásban.
Küldetés (misszió):
Küldetésüknek tartják, hogy előmozdítsák ezt a jövőképet azáltal, hogy segítenek ilyen életet szolgáló rendszereket létrehozni saját magunkban, személyes kapcsolatainkban és szervezeteken belül. Ezt azáltal teszik, hogy élik és tanítják az EMK-t.
Cél:
A CNVC célja, hogy gondolatokat, tapasztalatot és támogatást adjon az EMK közösség életéhez. Ezt azáltal teszi, hogy olyan tréningeket, tananyagokat, szervezeti tanácsadást és projekteket biztosít, amelyek segítik a harmonikus és hatékony kapcsolatok fejlődését.
A sakál és a zsiráf nyelv összehasonlítása
A dolgozat 2. fejezetében az EMK elemeit, és ezek alkalmazását, a „zsiráf nyelvet” hasonlítottam össze a többség által használt kommunikációs formával, a „sakál nyelvvel”.
Rambala Éva nemzetközi EMK tréner felhívta a figyelmemet, hogy a CNVC óvatosságra int a két állat szimbólumként való használatával, mert ezek jelentése kultúránként változó lehet. Magyar nyelvterületen azonban a két jelkép egyértelmű, ezért dolgozatomban továbbra is ezeket a több évtizede sikerrel alkalmazott szimbólumokat használom.
| A "sakál” és a „zsiráf” nyelv összehasonlítása | |
| A „SAKÁL” nyelv: élettől elidegenedett | A „ZSIRÁF” nyelv: Élő, az életet szolgáló |
| Ítélet :másikat vagy magát vádolja | Ítélet mentes megfigyelés |
| Ész: adatokat, részleteket elemez, bal agy félteke | Szív: érzésekre és szükségletekre figyel, ami most élő, jobb agy félteke |
| Stratégia: hogyan érem el | Szükséglet: mire van szükség, általános emberi, nem valakitől kapjuk |
| Kérés: - nem jelen idejű, -negatív, -„homályos” | Kérés :-Jelen idejű, -pozitív, -konkrét |
| Kérés helyett sokszor követelés, vagyis nem fogadja el a „nem” választ | Nem követel, a „nem” választ is elfogadja, látja benne az „igen”-t egy másik szükségletre |
| Figyelem: szimpátia, megoldást keres, „szerelni akar” | Figyelem: empátia, teljes jelenlét |
| Büntet / jutalmaz; szid / dicsér | Ünnepel / gyászol |
| Mástól függ: dependencia | Nem függ mástól, de tudja, hogy tiszteletben kell tartania másokat: interdependencia |
| Felelősség: nem vállalja, másra hárítja | Felelősség: Vállalja, nem hárítja át |
| Címkéz: szerepeket lát Pl: szülő, orvos, lusta stb. | Az embert látja |
| Szókincs: kell, soha, mindig, értem, gondolom stb. | Szókincs: Megtennéd? Akkor amikor…. Hallom, érzékelem |
Zsiráftánc
A 4 alaphelyzetet
Kiről van szó:
|
Ki beszél/hallgat:
| |
ÉN
|
MÁSIK
| |
ÉNrólam
|
Őszintén kifejezem saját
- érzésemet
- szükségletemet
- kérésemet
|
Empatikus figyelemmel hallgat
és
visszajelzi az általam mondottakat
|
MÁSIKról
|
Empatikus figyelemmel hallgatom
és
visszajelzem a másik által mondottakat
|
Őszintén kifejezi saját
- érzését
- szükségletét
- kérését
|
Ez az ábra utal egyrészt a végtelen áramlásra, ami a kommunikáló felek között és bennük létrejön, másrészt arra hogy 2 „táncparkett” van: én és a másik ember. A 4 lépésnek van aktív és passzív oldala: a kifejezés és a meghallgatás. [1]
A figyelemnek is 2 fókusza van, vagy énrám figyelünk, rám irányul a „rivalda fény”, az én érzéseimre és szükségleteimre vagy a társamra, az ő érzéseire és szükségleteire. Fontos mindig tisztán látni, hogy mire fókuszálunk, kinek a kérése van az „asztalon”. A „lépések” és „szakaszok” váltakozása adja ezt a „táncot”, vagyis a kommunikáció dinamizmusát.
Lényeges azonban tudatában lennünk annak, hogy a kommunikációs technika csak eszköz egy tudatosabb kapcsolatteremtésre önmagunkkal és másokkal. Ezt a gondolatot nagyon érzékletesen fogalmazta meg Jónai Éva Hava a vele készült interjúban:
„Az erőszakmentes kommunikációnak van egy jól leírható koreográfiája, eszköztára. Egy nagyon tisztán pontosan kidolgozott modell. A négy lépés meg a két oldal. A dinamikája, hogy a figyelem mire összpontosul, kristály tisztán megfogalmazott eszköz, ami leírható, percek alatt elmondható. Aki ezt elkezdi tanulni, azt hiszi, hogy oké, itt van a koreográfia és ezt kell csinálni. Így kell rá figyelni, erre kell figyelni. Azonban az, hogy hogyan kommunikálunk, az valójában a jéghegy csúcsa, vagy még kevesebb. Az, hogy én hogy vagyok belül, mennyire vagyok magammal kapcsolatban, őszinteségben, hogy milyen az én belső békém, milyen az én integritásom, hát erről szól igazából az EMK. És akkor már tisztán lehet használni a négy lépést vagy a módszert.”[2]
A legfontosabb eleme a kommunikációnak tehát az, hogy milyen belső energiával, szándékkal kommunikálunk, milyen a tudatosságunk, hogyan tudunk kapcsolódni saját érzéseinkhez és szükségleteinkhez.
Nem szükséges kivárni, hogy ez a belső harmónia tökéletes legyen, mert Marshall Rosenberg szerint a „zsiráf tánc” még akkor is jótékony hatású, ha mechanikusan alkalmazzuk.[3] Érdemes tehát minél többet gyakorolni és nemcsak tréningeken.
A gyakorlást segítheti például a Bridget Belgrave és Gina Lawrie nemzetközi EMK trénerek által kifejlesztett Dance Floor (Táncparkett). Színes kártyák jelzik az alaplépéseket (megfigyelés, érzés, szükséglet és kérés) és ezekből a lépésekből 7 féle „tánc” koreografiráját alkották meg, hogy ezáltal képi és mozgásos segítséget adjanak a különböző helyzetek (harag, önvád stb) kezeléséhez A színek és a mozgás segít felismerni és gyakorolni a kommunikáció 3 fő módozatát: a kifejezést, a meghallgatást és az önmagunkkal való kapcsolódást.[4]
Tréningjein Jónai Éva Hava is használ egy szín kód rendszert, amivel segíti az EMK négy lépésének jobb megértését.
[1] http://www.cnvc.org/nvcmodel.htm Letöltés ideje:2008.01.17.
[2] Jónai Éva Hava interjú 2008.3. melléklet, iv.p
[3] Rosenberg, Marshall (1998): CNVC Network News 1998 2.p.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)